Pénzes István Kürt - monográfia c. művében így írt Szent Istvánról:

"1848-ban Kürt község lakossága is mentesült a jobbágyi terhek alól - hét év elteltével (1855-ben) megkezdődött a tagosítás és 1858-ban "hitelesíttetett". Az uraság a Haraszti erdőből és a Meszesi földekből megmaradt 2016 holdon majort építtetett, amely Szent István puszta néven anyakönyveztetett".

 

A Szentistváni iskola

     Szent István puszta Kürt község szerves tartozéka: másfél évszázados múltja, megalakulásának körülményei (és részben jelene is) elválaszthatatlanul kötődik a község történetéhez - tehát az oktatási intézmények ismertetésekor e pusztai iskolában folyt oktató-nevelői munka eredményeit is illő (ha csupán vázlatosan is) megemlíteni. 

     Az iskola létezéséről elsőként hírt adó okmányban az intézmény Szent István - pusztai iskola néven szerepel. A dokumentum szerint az iskola alapjait Simor János (1813-1891) esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás, a MTA tagja, vetette meg, ki megsajnálván a távoli iskolába járó pusztai gyermekeket, elrendelte, hogy addig is, míg az új iskola felépül, a gyermekek képzett tanító által egy magánlakásban oktassanak. Egyszersmind a tanítói fizetést is 300 frt-ban állapította meg. Köztudott, hogy számos, központi településen sem kapott ekkora fizetést az oktató ... Az óhajtott építkezés - bár nehézségekkel, de - megkezdődött, s 1871-ben az iskola és a tanítói lak felépülvén, a tanítás ott tartatik. A régebben megállapított fizetést Főmagasságú Vaszary Kolos bíboros 60 frt-val megjavította. Az iskola fenntartója közel száz éven át (az oktatási intézmények államosításának idejéig) az esztergomi érsekség volt. 

     Az akkori dokumentum igen pozitívan értékeli az iskola felszereltségét, s az épület állagát: Az iskola épületében van egy tágas tanterem és tisztességes tanítói lakás. A tanterem teljesen fel van szerelve.

     E "pusztai iskolá"-ban működött Farkas Ernő (1871), aztán néhány év alatt több tanító váltotta egymást. A forrásmű nyomdába adásának idején Karácsonyi József (született Csúzon, 1875 novemberében) az oktató, képesítést Esztergomban szerzett 1895-ben. Tanítói fizetése 372 frt 50 krajcár - a környék pedagógusainak járandóságánál jóval magasabb. 

     A fennmaradt, részben szlovák, részben magyar nyelven írt Iskolakrónikában az intézmény alapításának éveként közölt adat (1925) téves, a megnevezés - Rim. kat. ľud. mad. škola Kerť - Štefan = Római Katolikus Népi Magyar Iskola, Kürt-Szent István - viszont helytálló. A krónikavezetés fontosságát, a történések valóságelemeinek jelentőségét tudatosító Pavol Móric (1919. nov. 16-án született Túrócszentmárton mellett, Szucsányban - Sučany, tanítói oklevelet Bánovce nad Bebravou - Trencsénbán - ban szerzett 1940-ben, 1941-től Čadca - Csaca város különböző iskoláiban tanított 1946-ig - ez év őszén került, minden bizonnyal magas fokú pedagógiai hivatástudattal és szláv nemzeti öntudattal vezérelve a szülőföldjétől több száz kilométerre levő, magyarok által lakott, a szlovák etnikumtól távol eső Szent Istvánra) tollát mindenekelőtt a tárgyilagosságra való törekvés és a pedagógushivatásba vetett hit vezette; mindezek ellenére a túlfűtött nemzetiesség is fellelhető hiánytpótló munkájában: A nagybirtok lakosai magyarok voltak, tehát az iskola is színmagyar volt; hetente csak két óra terjedelemben tanult szlovákul.  1938. nov. 2-án a bécsi döntés értelmében Dél-Szlovákiát megszállta a magyar hadsereg, tilos volt a szlovák szó, a lakosok a szlovák anyanyelvüket elfeledték. Pedig a lakosok eredetileg szlovákok, legalábbis szlávok voltak, erről a vezetéknevek árulkodnak: Čutora, Prokopec, Sládek, Mechura, Krajčír, Horník, Horňák ... (a lakosok között szép számmal volt található a szláv eredettel össze nem egyeztethető családnevek, mint pl. Kuczman, Hegedűs, Szetei, Kajtár, Tornóczi, Almási, Gódor, Farkas, Szeifert, Dikácz, ... csak ezek a nevek már "nem illettek bele" a "kőkemény" állításába már azokban az időkben sem). 

     Az iskola a frontig minden szükséges segédeszközt birtokolt: a háborús évek alatt a berendezés teljesen tönkre ment, csak a csupasz falak és néhány pad maradt. 1943-tól 1946. március 19-ig egyáltalán nem folyt oktatás; 1945 márciusától az iskola intézője Drian Árpád volt, akit 1945 végén áthelyeztek Szent Miklósra, de a tisztséget 1946. március 19-ig viselte. Ekkor a szent istváni iskola szolgálatába Szabó Mária került ideiglenes kinevezéssel. A kisebb javítások (ablakok beüvegezése, az ajtók megjavíttatása, ...) elvégzését követően  1946 tavaszán kezdődhetett meg az oktatás. Az iskolák államosításával egyidőben a tanítói lakás és a hozzá tartozó veteményes kert is állami birtokba került. A kisebbségi jogok megvonásával csak szlovák nyelvű oktatás folyt...- olvasható szabad fordításban a szlovák nyelven írt krónika lapjain. A továbbiakban tudomást szerezhetünk arról is, hogy bár a magyar kisebbséghez tartozó gyermekek iskolába járattatása nem kötelező, vagyis az iskolalátogatás teljesen önkéntes, azt az iskolát nemzetiségre való tekintet nélkül minden gyermek látogatja. 

     Az 1946/47-es tanév hivatalos megnyitásaként a pusztai iskola diáksága római katolikus szentmisén vett részt Kürtön. Az iskolaévet ugyancsak a kürti templomban tartott hálaadó szentmisével fejezték be - a bizonyítványt csak ezt követően kapták kézhez a gyerekek.

     A tanulókról fennmaradt statisztikai adatok kordokumentumként idézik a kis pusztai közösség minndennapjaira is ránehezedő, nemzeti tudatot bénító politikai megpróbáltatások légkörét:

osztály létszám róm.kat. szlovák magyar reszlovák összesen  

1. o.          11          11          -           -            11              11

2. o.           7           7          -           1             6              7

3. o.           4           4          -           1             6              7

                                                                             téves adat,                                                                                               összesen 4 a diák

4. o.           6           6          1           2             3              6

5. o.           4           4          -           -              4              4

6. o.           4           4          -           -              4              4

7. o.           7           7          1           -              6              7

8. o.           1            1          -           -               1              1

összesen: 44 diák (31 fiú, 13 leány) valamennyi római katolikus; 2 szlovák, 4 magyar nemzetiségű, 38 reszlovák. Az iskola egyosztályos.

     1946. szeptember 23-tól a Túróc megyéből származó Pavol Moric vette át a pusztai gyereksereg nevelését. A munkához lelkesen hozzálátó oktató szinte mindenes volt: 47 000 Kčs értékben az iskolaépületet és a vécét renováltatta, a tanítói lakás rendbehozatalára 27 000 Kčs-t fordított. Irányítása alatt gazdag kulturális élet bontakozott ki a majorban, a rendezvények megszervezésébe bevonta a település felnőtt lakosságát is.  1947. december 7-én tartalmas Mikulás-estet szervezett: dalok, versek, jelenetek váltották egymást - a major minden lakója részt vett rajta; a gyermekek és a felnőttek egyaránt ajándékot kaptak... December 26-án a gazdag karácsonyi, kilenc műsorszámból álló kultúrrendezvényt követően ajándékosztásra került sor: az igazgató felesége a nagyobb diáklányok segítségével kalácsot sütött, s azt osztották szét... "A szegényemberek karácsonya, 1947" rendezvény keretén belül a járási hivataltól cipőket, papucsokat, zoknit, édességet kaptak, amit szintén szétosztottak... 1948 tavaszán a kultúrrendezvényeken befolyt pénzen taneszközöket vásároltak, rendbetették az iskolaudvart (elegyengették a talajt), röplabdapályát építettek... Ha szerény keretek között is, de valamennyi politikai - társadalmi rendezvény megtartására kiterjedt az oktató figyelme: szeptemberben Masayk-évforduló, októberben az államosítás napjának (okt. 28) megünneplése zajlott, novemberben a nagy októberi szocialista forradalomra emlékeztek, decemberben Mikulás- és karácsony-esteket rendeztek, márciusban Masaryk munkásságát méltatták, májusban Štefánikra emlékeztek, anyák napja ünnepséget tartottak... Mindezen fáradozások sem hozták, nem hozhatták meg a várt sikert, hiszen - reálisan látva a körülményeket, e mondat is a krónika lapjaira került - a legnagyobb gondot nevelési és kulturális tevékenység terén is (a diákok és a lakosság) szlovák nyelv nemismerete okozta.

     Az 1948/49-es tanévet 23 fiú és 13 leány I. Hamranová igazgatónő vezetésével kezdték meg.

     A következő tanávben az iskola 1.-5. évfolyamra redukálódott. Az 1950/51-es tanévben az egy tanerős, öt évfolyamos, 35 szlovák és 4 magyar nemzetiségű gyermek által látogatott szlovák tanítás nyelvű iskola irányítója Jókai (Mechura) Olga lett. Az elkövetkező években egyre több társadalmi munkát végeztek, a diákok iskolán kívüli aktivizálása szinte a csodával volt határos. Megszervezték a gesztenye-, a csipkebogyó- s a különböző gyógynövények gyűjtését, a 3., 4. és 5. osztályosok 12 000 órát dolgoztak le, gyűjtöttek 1 q hulladékpapírt, 80 kg vasat, bekapcsolódtak a kolorádóbogár-gyűjtési mozgalomba, Kórea megsegítésére 1 400 Kčs-t postáztak... A kürti erdőben szervezett majálison a fűri és a kürti diákok mellett a szent istváni diákok is részt vettek, júniusban pedig az igazgató - tanítónő 3 napos kirándulásra vitte diákjait Bajmóc, Partizánske, Nováky nevezetességeinek megtekintésére. A különböző rendezvények bevételéből 13 000  Kčs került az iskola betétkönyvére.

     1952-ben villanyvilágítást kapott a major, megalakult a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség helyi szervezete, röplabda- és futballpálya építésébe fogtak, rendszeressé vált a havi két - három filmvetítés... Az ötödik osztály végzős diákjai a CSKP s a Szovjetbarát-Szövetség egy-egy képviselője, két szülő és az osztálytanító által alkotta bizottság előtt záróvizsgát tettek...

     Az 1952/53-as tanévben 1 000 kg vasat gyűjtöttek - háromnapos kiránduláson vettek részt a Pőstyén -Trencsén - Trencséntyeplic útszakaszon. A következő évben Morvaország (Zlín - Gottwaldov, Luhačovice, Brünn) nevezetességeit, irodalmi, történelmi s természeti látványosságait keresték fel.

     Az 1954/55-ös tanév a magyar nyelvű oktatás kezdete: a szülők kérésére az első osztályban 5, a másodikban 6, a harmadikban 3, a negyedikben 7, az ötödikben pedig 6 diák, vagyis 27 tanuló kezd(het)te el anyanyelvén a tanulást.

     A kisiskolák csodálatos varázsa, a kölcsönösség és az egymástsegítés légköre jellemezte a továbbiakban is e pusztai iskola tevékenységét: az iskolák közötti spórolási versenyben az 1953/54 valamint az 1954/55-ös tanévben is járási elsők lettek (12 000 Kčs-t vittek a takarékba - tanulónként 442 Kčs átlagról adhattak számot). Az utóbb említett évben a hulladékgyűjtésben - tanulónkénti hatszáz pontos átlaggal - kerületi(!) elsők lettek: a 27 diák 820 kg papírt, 142 kg rongyot, 134 kg gesztenyét, 680 üveget, 33 nyúlbőrt adott át a felvásárlónak. Az érte kapott ötezer koronát háromnapos kirándulásra fordították: a Magas-Tátra természeti szépségeiben gyönyörködtek...

     Az 1955/56-os tanévtől 1960 júniusáig Latika Pál lett az iskola pedagógusa. Ott-tartózkodásának öt esztendeje alatt igyekezett elődei nyomdokaiban haladni: a takarékosságban megnyertük az első helyet, az Állami Takarékpénztártól kaptunk egy dicsérő oklevelet, továbbá futballt és egy vándorzászlót; szervezett rendszeresen kirándulásokat (igaz "csupán" egy- s kétnaposakat), diákszínműveket taníttatott be kis növendékeivel, a település lakóival bekeríttette az iskola telkét, "... gyűjtöttünk vashulladékot, és a pénzt az iskolában hiányzó tárgyak megvásárlására fordítottuk; ezen a pénzen vettem a mosdót, törülközőket, a fehér kannát, szappant, mosdótálat és egyéb dolgokat. A tanulók és a szülők látták, hogy ez mind az iskolára volt fordítva, helyeselték az eljárásomat". Az 1957/58-as tanévben a takarékossági versenyben ismét elsők lettek, a vándorzászló végleg Szent Istvánon maradt! 

     Latika Pált Schieber Irma váltotta fel, aki Héger Rudolfnéként él egykori diákjai emlékezetében. A tanítónő együtt élt, lélegzett a major népével: "... az első osztályos és a másodikos tanulók ... hetente egyszer ellátogattak az iskolába, hogy az olvasást gyakorolják a nyári szünidőben is." Pedig gondja, teendője volt bőven: gyakran emelte fel hangját, panaszkodva, hogy a Kürti Helyi Nemzeti Bizottság illetékesei a többszöri sürgetésre sem hajlandóak a kisebb javításokat elvégeztetni, ... mint minden évben, saját magamnak kell gondoskodni az iskolán bármiféle javításról. Ebben az évben (1962/63) a folyosón volt kisebb javítás és festés, majd a vécé vakolása volt és a festése... A pedagógus örül, ha új kályhát kap a tanterembe, ha új katedra kerül az osztályba, ha megoldódik az épület tetőcserép-cseréje... A megfelelő tanulmányi eredmények ( a végzősök Kürtön vettek részt vizsgán, melyen megfeleltek a valóságnak, vagyis vizsgafeleletük oszályzata azonos a pusztai iskolában kapott érdemjeggyel; a pusztai iskolában voltak nyitott órák, pl. 1962. okt. 17-én nyelvtanból és olvasásból, amelyen részt vettek a járás 1-5. oszályaiban oktató pedagógusok) ellenére a hatvanas évek derekától az iskola létét egyre inkább veszélyezteti a tanulók létszámának csökkenése: 1967/68 - húsz tanuló, 1968/69 - tizenkilenc tanuló, 1969/70 - tizennégy tanuló, 1970/71 - tizenhárom tanuló ( az első és második osztályban nincs diák, a harmadik és negyedikben    4-4 tanuló van, az előző tanévben Kürtről visszahelyezett ötödik osztályban öt a tanulók létszáma ). Pedig a szülői és pedagógusi igyekezetből nem volt hiány: 1967/68 - ban az addig olajos padló eltűnt, linóleumborítást kapott a tanterem, ettől az időtől a tanulók lábbelit cseréltek... Ugyanezen év tavaszán a szülőket összehívtam - írja a tanítónő - és közös megegyezés alapján szépítési akciót szerveztünk. Ugyanis az iskolaudvaron virágágyakat kellett csinálni, a füves földet felásni, földet hordani, amelybe az összes szülő bekapcsolódott, a gazdaság vezetője pedig szintén kocsival, lovakkal állt rendelkezésünkre. Az iskola udvarán virágágyak lettek létesítve, beültetve virágokkal, csak egy nehézségbe ütköztünk: vizünk nincs, kút nincs az udvarban, így a szomszédos háztól kell hordani a vizet, amely elég nehéz probléma...

     Szentistvánon 1970 szeptemberében kezdtek utoljára tanévet...

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: Források...
Szent István - puszta - © 2008 - 2025 - szent-istvan.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat